Reméljük, az előző írásokból adódóan is, egyre többen kaptatok kedvet a korcsolyázáshoz. Az a jó, ha már nem az eséstől való félelem lebeg a szemetek előtt, hanem ennek a remek téli sportnak a testre és lélekre való hatása és előnyei. Ígéretünk szerint jöjjön néhány érv a fedett jégpályák mellett és néhány jó tanács, ha mégis természetes „szilárd vizet” választanátok.

Egyedül nem megy! Ne is menj!

A jégen történő balesetekre a legnagyobb esély akkor van, ha természetes tavak, – vagy, ami még rosszabb - folyók befagyott vizére lépünk. Amikor arra rámegyünk, már nincs visszaút, onnan a legnagyobb bizonytalanság az épségben való „partraszállás”. Mindenkit óva intenénk a folyókon, illetve – általunk befagyottnak vélt – tavakon való korizástól. Ha ezt az intelmet mégsem fogadnátok meg, legalább véssétek észbe a következőket:

Nehogy lyukra fuss!

A legjobb tanács, amit csak adhatunk, hogy soha ne menjünk egyedül természetes vizek jegére! Kizárólag baráttal, barátokkal együtt, mert ha baj történne, akkor a segítségünkre lehetnek.

• Jégre lépés előtt minden esetben ellenőrizzük a vastagságot úgy, hogy megnézzük a víz felszínét. Amennyiben látunk benne légbuborékot, inkább álljunk odébb! Szó szerint! A teljesen homogén jég jóval nagyobb biztonságot ad.

• Ellenőrizzük, van-e lék, vannak-e kisebb repedések a jég felszínén!

• Egy helyben ne tartózkodjunk, csak nagyon rövid ideig, mert az megnöveli a beszakadás esélyét!

Ha baleset történne:

Amennyiben azt éreznénk, hogy a jég reccsen, esetleg reped, akkor nagyon óvatosan és lassan, próbáljunk hasra feküdni, ezzel elosztjuk súlyunkat a jégen, majd apró mozdulatokkal kússzunk ki a jégről. Ha ez nem sikerülne és a jég beszakad, akkor a legnagyobb szükség lélekjelenlétünkre, és nyugalmunk megőrzésére lesz, amennyire csak lehet! A hirtelen mozdulatoktól óvakodva, próbáljunk meg kimászni és hason csúszva kijutni a partra. Ha nem megy, mert a jég előttünk folyamatosan beszakad, akkor magunk előtt „utat törve” a partig, próbálunk kijutni a vízből. Ha csak azt az egy tanácsot fogadod meg, hogy nem mész egyedül, már könnyebb a helyzeted, hiszen a partról kiérve lesz kísérőd és segítséged, aki elvezet egy biztonságos, meleg helyre, majd megteszi a szükséges lépéseket a nagyobb baj elkerülésére.

• segít átöltözni száraz ruhába

• meleg italt készít, de nem forrót!

• szükség esetén orvost, mentőt hív

A tünetek, amikor feltétlenül orvosi segítség kell:

Feltűnően alacsony pulzus, erős fáradtságérzet és – vagy – közöny, izommerevség, reflexek hiánya, vagy látható külső sérülés.

A tanács még egyszer, mert nem lehet elégszer elmondani:

Ismeretlen, elhagyatott, akár álló-akár folyóvizek helyett, menjünk inkább mesterséges jégpályára, óvjuk meg magunk és mások egészségét, életét!

A korcsolya maradjon meg egy csodálatos, nagy élményt nyújtó téli sportnak úgy, hogy közben azt következmények nélkül élvezni tudjuk!